Az olasz B ligát szenzációs játékkal, 42 meccsen 25 győzelemmel, 10 döntetlennel, 7 vereséggel, 78 rúgott és 40 kapott góllal, a legtöbb győzelemmel és a legjobb gólaránnyal nyerte meg az US Sassuolo. Az 1922-ben alapított klub, amely 2006-ban került fel először a harmadosztályba, majd onnan 2008-ban a második vonalba, a 2013–2014-es idényben története során először szerepelhet az élvonalban, olyan patinás csapatok mellett, mint az AC Milan, a Fiorentina, a Parma, az FC Internazionale, az AS Roma.

Mivel saját stadionjuk nagyon kicsi, mindössze 4000 szurkoló befogadására alkalmas, ezért a Serie B-ben már a Modena FC több mint 20 ezres stadionjában játszották azokat a meccseiket, amikor ők voltak a pályaválasztók.

A Livorno elleni, május 18-án lejátszott meccsükre például 15.175 néző volt kíváncsi, a csapat drámai körülmények között, emberhátrányban, a hosszabbításnak is a legvégén, a 96. percben szerzett góllal nyert 1-0-ra a közvetlen rivális ellen. A Livornónak emiatt a vereség miatt végül rájátszást kellett vívnia a feljutásért, amelyet meg is nyert, így a zöld-fekete színben pályára lépő Sassuolo mellett az őskommunista, természetesen vörösben játszó AS Livorno Calcio jutott fel a Serie A-ba – a harmadik újonc a nagy élvonalbeli múlttal, sőt, az 1984-1985-ös szezonból még egy bajnoki címmel is rendelkező Hellas Verona FC lesz.

A Sassuolo kicsinységét és a Livorno politikai elkötelezettségét nem véletlenül emeltem ki, hanem mert párhuzamot szeretnék vonni az olasz és a magyar másodosztály közé. Az NBII-ben három helyett csak két feljutó van, akik ráadásul két külön ágon, az úgynevezett Keleti és Nyugati csoportban végeztek a táblázat élén, kiharcolva ezzel a jogot az élvonalbeli szereplésre.

A nagyobb botrány kétségtelenül a Puskás FC Felcsúthoz kötődik. Számoljuk a csapat létét az Akadémia alapításától, 2005-től - önálló klubként csak tavaly óta létezik, tehát 2012-ben jött létre, szemben a fent említett, 1922-ben alapított Sassuolóval... Utóbbit az edzőként tapasztalatlan, játékosként azonban 12-szeres olasz válogatott Eusebio Di Francesco juttatta fel a Serie A-ba. A 43 éves mester fiatal, káprázatosan tehetséges olasz focistákból és néhány tapasztaltabb profiból rakta össze a nyerő együttest:

• a kapuban végig a klubot majd' egy évtizede szolgáló Alberto Pomini (32) állt
• a védelem tengelyében az élvonalban még sosem szerepelt Emanuele Terranova (26) és a rutinos, már több mint 500 első- és másodosztályú bajnokin túl járó Paolo Bianco (35) játszott
• a hátvédsor bal oldalán egy Pominihez hasonló kisfutballista, Alessandro Longhi (23) áll, míg a jobbon Marcello Gazzola (28) futkározott – ő annyival dicsekedhet, hogy egyszer, még 2007-ben végigjátszotta a gól nélküli döntetlenre végződött Catania–Genoa meccset a Serie A-ban, a hazai csapatban
• a középpályát a szintén nulla élvonalbeli rutinnal rendelkező Tommaso Bianchi (24), a 2008 óta a klubot szolgáló csapatkapitány, Francesco Manganelli (28) és a náluk valamivel tapasztaltabb Michele Troiano (28) és Simone Missiroli (27) alkotta
• őket egészítette ki a Parmából egy szezonra kölcsönkapott, 20 éves ghánai középpályás, Yussif Raman Chibsah (28 meccséből 12-n csereként lépett pályára, ősszel és tavasszal is 1-1 gólt szerzett)
• a csatársort Chibsah honfitársa, az ugyanígy kölcsönkapott Yiadom Richmond Boakye (20) színesítette – 31 meccsen 11 góllal
• első profi szezonjában 37 mérkőzésen 11 gólt szerzett a 18 éves Domenico Berardi
• szintén 11 találatig jutott a harmadosztályból tavaly nyáron szerződtetett Leonardo Pavoletti (24)
• megemlítendő még Gennaro Troianello (30 éves, 29/5) és a Cataniától kölcsönkapott Andrea Catellani (25, 34/6) remek munkája

Ez így összeszámolva 25,87-es átlagéletkor. A Puskás FC-ét számolja ki, akinek Imre az anyja.

A szélsőbalos Livornót, mint másik feljutót azért hoztam fel, mert a másik magyar újonc a szintén jobbos vezetésű-kötödésű Mezőkövesd-Zsóry SE lesz, amelyre utolsó hazai meccsén a Cegléd ellen (1-3) a mezőkövesdi Városi stadionban az erősen túlzó statisztika szerint 1500 néző volt kíváncsi. Az Eusebio Di Francescóhoz hasonlóan 43 éves Véber György – focikarrierjüket inkább ne mérjük össze – csapatának kulcsemberei a következők:

• a bundázás miatt büntetett előéletű 30 éves kapus, Szántai Levente
• az élvonalból már kikopott Farkas Balázs (33), Dobos Attila (34), Irhás Ignác (28) és George Menougong (28)
• legtehetségesebb fiatal játékosa pedig a 27 éves, 16 góljával házi gólkirály Hamar Ádám, aki olyan patinás csapatok védelmét riogatta az idényben, mint a Szeged 2011, az Orosháza, a Putnok VSE és a Balmazújvárosi FC

(balra a Mezőkövesd, jobbra a Livorno arénája)

Ez a Mezőkövesd végül 3 ponttal megelőzte a tabellán az 1911-ben alapított, közismerten kommunista gyökerű, 6-szoros bajnok, 4-szeres kupagyőztes Vasast.

(forrás: drflash.hu)

Persze ez az egész értelmetlen, hiszen Olaszországot, az olasz népet, (futball)kultúrát, művészetet és egyebeket a magyarral összehasonlítani felesleges – mi hozzájuk képest csak kis pondrók vagyunk, nemzetvezetőnk példaképe pedig éppen a nagy Berlusconi. Pedig az olasz futball is velejéig romlott, tele bundaügyekkel, az ottani okosok is azt mondják, hogy el kellene dózerolni az egészet és elölről kezdeni. És Olaszország is kettészakad, csak nem nyugati és keleti, hanem északi és déli részre. Mekkora különbség!

Didier Deschamps francia válogatottja holnap Montevideóban játszik a Celestével, majd 9-én Brazíliával méri össze tudását. A Kékek szövetségi kapitánya ezzel a kerettel vág neki Dél-Amerikának:

Kapusok: Mickaël Landreau (SC Bastia), Hugo Lloris (Tottenham Hotspur), Stève Mandanda (Olympique Marseille)

Hátvédek: Gaël Clichy (Manchester City), Mathieu Debuchy (Newcastle United), Laurent Koscielny (Arsenal FC), Mamadou Sakho (PSG), Eliaquim Mangala (FC Porto), Jérémy Mathieu (Valencia CF), Bacary Sagna (Arsenal FC), Adil Rami (Valencia CF)

Középpályások: Yohan Cabaye (Newcastle United), Blaise Matuidi (PSG), Mathieu Valbuena (Olympique Marseille), Samir Nasri (Manchester City), Josuha Guilavogui (AS Saint-Etienne), Yoann Gourcuff (Olympique Lyon), Etienne Capoue (Toulouse FC). 

Támadók: Karim Benzema (Real Madrid CF), Olivier Giroud (Arsenal FC), Bafetimbi Gomis (Olympique Lyon), Jérémy Ménez (PSG), Dimitri Payet (Lille OSC)

A nagy visszatérő Samir Nasri, új srác a kongói Eliaquim Mangala - ő a korosztályos válogatottakban még eredeti hazáját erősítette - és a guineai származású Josuha Guilavogui. Meglepetésnek számít Jérémy Mathieu beválogatása is, a Valencia CF 29 éves, darabos mozgású balbekkje eddig mindössze egyszer szerepelt a nagyválogatottban, egy 2011-es barimeccsen az Egyesült Államok ellen.

A keretből nyolcan az angol Premier Leauge-ben légióskodnak, hárman a spanyol Primera Divisiónban; a francia bajnok PSG-t hárman képviselik, a második helyezett Marseille-ből és a bronzérmes Lyonból ketten-ketten kaptak meghívót.

A mostanában nem túl acélos uruguayi védelemnek vigyáznia kell a francia csatárokkal: ebben a naptári évben, tehát 2013-ban Benzema 7, Payet 6, Giroud és Gomis 5, Ménez pedig 4 bajnoki gólt szerzett - amúgy nem túl sok, de amíg Muslera áll a kapuban, sohasem mehetünk biztosra.

(Tényleg, játszadozzunk kicsit, de szigorúan csak zárójelben. A 23-as francia keretben szerepel tehát 9 Franciaországban, francia családban született focista [ha a breton Ménezt is ide számolom], 3 szenegáli, 2 algír, 2 kongói, valamit 1-1 marokkói, guineai, angolai, martinique-i, guadeloupe-i, réunioni és még egy lengyel. Lehetne persze összeállítani igazi francia válogatottat is, annak a kezdőcsapata körülbelül így nézne ki: Lloris - Christophe Jallet, Marc Planus, Debuchy, Mathieu - Cabaye, Gourcuff - Ménez, Valbuena, Gameiro - Giroud. És akkor beférne még melléjük például Marvin Martin, Didier Digard, Benoît Cheyrou, Clément Chantôme, Clément Grenier, Maxime Gonalons, François Clerc, Renaud Cohade, Mathieu Bodmer, Benoît Pedretti, Etienne Didot, Cédric Carrasso, Grégory Bourillon, Jérémie Aliadière, Simon Pouplin, Benoît Costil, Romain Alessandrini vagy mondjuk Franck Tabanou.)

Szép napra ébredtünk: Forlán, Abreu és Amerikában Fagúndez is gólt szerzett, de az éjszaka császára a kis Lodeiro, aki duplájával egymaga intézte el a Cruzeirót a brazil bajnokságban.

Kezdjük a sort a 36 évével korelnök Abreuval, az Őrült egy nagyon fontos montevideói rangadón, a Wanderers-Nacional összecsapáson szerzett 3 pontot érő gólt. A 2-1-re megnyert meccsen a veteráncsapat védelmének tengelyében ott volt a 37 éves Andrés Scotti, a támadósorban kezdett a 33 esztendős Vicente Sánchez, csereként pedig negyedórát kapott a szintén 37. évét taposó El Chino Recoba. A csapat kispadján az egykori remek argentin balhátvéd, Rodolfo Arruabarrena ül, aki csak most júliusban tölti majd be a 38-at, szóval bőven beférne ebbe a gárdába! Azért hogy a fiatalokról is essen szó, a csapat első gólját a Wanderers ellen a 21 éves Carlos De Pena lőtte, a házi góllövőlistát pedig 8 találattal a 20 esztendős, nagyon tehetséges csatár, Gonzalo Bueno vezeti.

A brazil bajnokságból eddig 3 forduló ment le, az Internacional első számú csatárának számító Forlán pedig már az első körben, a Vitória ellen betalánt (2-2); ezután következett a Criciúma elleni hazai győzelem (2-0), majd most az éjjel a a Bahía elleni hazai meccs, amit a legendás Dunga által edzett csapat sajnos 2-1-re elveszített - igaz, azt az egyet éppen Don Diego vágta a vendégek kapujába.

Nicolás Lodeiro csapata, a Botafogo így most jobban áll Forlánéknál, három meccsen 2 győzelem és egy döntetlen a mérleg. A Botafogo ráadásul uruguayi irányítója vezetésével tavasszal megnyerte a riói állami bajnokságot, a döntőben a Fluminensét lenyomva. Az Ajax Amszterdamtól elküldött középpályás élete legjobb szezonját futja, már 10 gólnál jár és együtt játszik a középpályán a veterán Clarence Seedorffal - márpedig egy 24 éves focistának hatalmas élmény lehet nap mint nap együtt rúgni a labdát egy 4-szeres Bajnokok Ligája-győztes, spanyol, holland és olasz bajnok, kb. 800 profi meccsen szerepelt élő legendával... Nos, az élő legenda annyira él, hogy az első fordulóban a Corinthians ellen gólpasszt adott (1-1), a második körben a Botafogo a Santost nyomta le hazai pályán (2-1), az éjjel pedig a Cruzeiro volt az áldozat: Lodeiro már a 7. percben betalált, majd az 57. percben, 1-1-es állásnál értékesített egy büntetőt, így az ő duplájával nyert a csapat 2-1-re.

Érdekes Sebastián Sosa esete is, a 26 éves, posztján még fiatalnak számító játékos védte tegnap a Vélez Sarsfield kapuját a Boca Juniors otthonában az argentin bajnokságban. Az 1-1-es végeredmény kiélezett küzdelmet sejtet, amiben valószínűleg Sosának is döntő szerep jutott - a dolog pikantériája, hogy ő az előző szezonban még a Boca cserekapusa volt: a mostani ellenfélnél csak 3 meccs jutott neki, végigpadozta az évet a jóval idősebb és tapasztaltabb Agustín Orión mögött. A Vélez viszont tavaly nyáron már komolyabb szándékkal szerződtette, a 30 éves Marcelo Montoyával felváltva védenek.

Az argentin élvonalban mellesleg 2. helyen áll az a Lanús, amelynek alapembere a támadósorban Mário Regueiro: 34 évével ő a csapat messze legidősebb játékosa, eddig 30 bajnokin 6 gól és 8 gólpassz fűződik a nevéhez - a házi góllövőlistán így második a nála éppen 10 évvel fiatalabb Silvio Romero mögött, az assziszt-listát pedig magasan vezeti. Ahogy Boncz Géza mondta, "jó az öreg az öregotthonba'"!

Kiválóan szerepel a bajnokságban jelenleg harmadik River Plate színeiben Rodrigo Mora is: a 25 éves csatárt létszámfelettinek ítélték a Benficánál, így tavaly tavasszal - 2011-2012-es idény második fele - a Peñarolnak adták kölcsön (fél év alatt 21 meccsen 11 gólt vágott), majd a mostani idény elején egy évre, opciós joggal a Riverhez került. 30 meccsen 7 gólt és 7 gólpasszt jegyez, uruguayi légiósként emelkedik ki a legendás argentin klub játékosai közül, olyan csapattársak mellett, mint a spanyol élvonalban 6 idényt lehúzott Leonardo Ponzio, az argentin válogatottban is szerepelt, szintén európai légióskodásból visszatért Jonathan Maidana és Jonathan Botinelli, az egyik legnagyobb tehetségnek számító, 20 éves Manuel Lanzini és a 22 esztendős Rogelio Funes Mori. Azért ez nem sámli.

Foglalkozzunk kicsit az Egyesült Államokban légióskodó Diego Fagúndezzel is. Az 1995. február 14-én Montevideóban született csatár lassan az MLS-ben szereplő New England Revolution első számú támadójává lép elő: a csapat legutóbbi 7 bajnoki meccsén 5 gólt szerzett, betalált a New York Red Bulls, a Houston Dynamo, a Toronto FC, a Philadelphia Union és most az éjjel a Los Angeles Galaxy, azon belül pedig Carlo Cudicini hálójába. Annyi legalábbis elmondható a kissrácról, hogy nagyon elkapta a fonalat...

A PAOK Szaloniki a görög rájátszásban a PAS Jannina elleni győzelmével megcsípte a BL-selejtezős harmadik helyet, a csapatot azonban a Bajnokok Ligájába jutásban már nem segíti az öreg harcos Pablo García. Májusban 36. születésnapját ünnepelte a kiváló középpályás, aki több mint 100 bajnokin segítette a fekete-fehér csapatot - utoljára február végén, a Kerkira elleni laza, 3-1-re megnyert meccsen szerepelt a gárdában: 3-0-s vezetésnél, a 65. percben cserélte le az áprilisban menesztett Jorgosz Donisz mester. 7700 néző, mit néző, éljenző szurkoló (!) előtt ballagott le a pályáról, lehet, hogy örökre.

Közben szurkoljunk még nagyon-nagyon Adrián Guninónak is: a fiatal hátvéd az UD Almería színeiben végigjátszotta a közvetlen rivális Girona elleni, 2-1-re megnyert mérkőzést a Segunda Divisiónban, így a csapat a biztos feljutó Elche mögött holtversenyben második a Villarreallal. Na vajon milyen meccs lesz az utolsó, 42. fordulóban? Biztos kitalálod, Villarreal-Almería! Ha Guninóék nyerni tudnak (a csapatban szerepel még Marcelo Silva is, ő már a 2010-2011-es idény óta az Almeríát erősíti), egyenes ágon jutnak fel a spanyol élvonalba, a védőt pedig szinte biztos, hogy megtartja a klub: most csak egy évre vették kölcsön, opciós joggal a játékjogának megvásárlására az idény végén. Persze ha véletlenül csak döntetlent játszanak, ne adj' isten kikapnak a Sárga Tengeralattjáró otthonában, akkor is ők a legesélyesebbek a harmadik feljutó helyért induló rájátszás megnyerésére.