Az otthoni aperturát és a clausurát három montevideói klub, a Nacional, Peñarol és Defensor Sporting versengése jellemezte. A december 10-én véget ért őszi félidényt végül a Peñarol nyerte 15 meccsen szerzett 36 pontjával, mögötte 32-32 ponttal végzett a Defensor és a Nacional.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Peñarolt ekkor három klasszis támadója repítette a csúcsra: a sárga-feketék 15 meccsen szerzett 35 góljából Juan Manuel Olivera 13-at vállalt, a másik veterán csatár, Marcelo Zalayeta 6-ot tett hozzá, míg az irányító Fabián Estoyanoff 7 találattal vette ki a részét a sikerből. Megjegyzem, az őszi bajnoki címben elévülhetetlen érdemeket szereztek az előbbi trió mellett a Schalke 04 egykori légiósai, Carlos Grossmüller és Darío Rodríguez, a Franciaországból hazatért Damian Macaluso, illetve Alejandro González és Carlos Valdéz is.

405697.jpgBajnok a Peñarol! (Forrás: Montevideo Portal)

Éppen ezen játékosok formaingadozása adott esélyt a Defensor Sportingnak arra, hogy tavasszal – hacsak egy ponttal is – felülmúlja a riválist. A Peñarol teljesítménye tavasszal kissé visszaesett, a klub alapításának 100. évfordulóját ünneplő Lilák viszont stabilan tartani tudták a szintet. Ők a nagy egyéni teljesítmények helyett a csapategységre és az állandóságra helyezték a hangsúlyt, ezzel együtt néhány kiemelkedő futballistájuk azért akad: a fiatal Emilio Zeballosra például érdemes odafigyelni, a 20 éves védő élete első teljes szezonjának mind a 30 meccsét végigjátszotta, szerzett két fontos gólt és az uruguayi ligát ismerve egészen kivételesen sportszerű futballista lehet (mindössze 1 sárga lapot kapott az egész idényben!). Rajta kívül két veterán, a 37 évesen is a középpálya motorjaként működő Andrés Fleurquín (ő azért pusztított rendesen, 24 meccsen 8 sárga és egy piros lap), illetve a 35 esztendős házi gólkirály, bajnokságot 30/11-gyel záró Ignacio Risso alkotott igazán maradandót.

405200.jpgA clausura bajnokai... (Forrás: Montevideo Portal)

 

Fleurquin-Andres1.jpg... és a Lilák csapatkapitánya, az elnyűhetetlen Andrés Fleurquín (Forrás: Tenfield)

 

A 2012–2013-as szezon nagy vesztese így a Nacional lett, a klub ősszel és tavasszal is épp' csak lemaradt a két rivális mögött. Pedig ott aztán nagy egyéniségekben nem volt hiány. Kár, hogy a sok-sok szenzációs spíler a fiatal és ebben a minőségében tapasztalatlan vezetőedző, Rodolfo Arruabarrena irányításával nem állt össze igazán jól működő csapattá.

  • Álvaro Recoba (37 éves, 21 meccs / 5 gól)
  • Andrés Scotti (37, 17/4)
  • Sebastián Abreu (36, 11/2)
  • Alejandro Lembo (35 éves, 16/–)
  • Adrián Romero (35, 19/1)
  • Iván Alonso (34, 9/5)
  • Alexander Medina (34, 18/5)
  • Vicente Sánchez (33, 14/4)
  • Juan Albín (26, 8/1)
  • Adrián Luna (21, 20/3)
  • Gonzalo Bueno (20, 28/8)

Lembo-Recoba-Abreu.jpgSzenzációs kép: Lembo, Recoba és Abreu (Forrás: Montevideo Portal)

Az apertura és a clausura győztese által vívott uruguayi bajnoki döntőt így a Defensor Sporting vívta Peñarollal, egy haverom állítja, hogy valami stream segítségével látta monitoron a június 5-én hajnalban lejátszott mérkőzést – sárgulok az irigységtől... Főleg, hogy így nem láttam Antonio Pacheco mesterhármasát, amivel a Peñarol kiütötte a Defensort!

pen.JPGRodríguez és Pacheco öröme (forrás: Montevideo Portal)

 

Peñarol-Defensor Sporting 3-1 (2-0)
Június 5., Montevideo, Centenáriumi stadion, vezette: M. Vázquez.
Peñarol: E. Bologna – D. Rodríguez, A. González, B. Silva, Aguirregaray – Pacheco, Novick (Píriz, 22.), Cristóforo, Estoyanoff (Zambrana, 86.) – Zalayeta (J. M. Olivera, 79.), M. Fernández. Vezetőedző: Jorge da Silva.
Defensor Sporting: Campaña – M. Risso, Arias, Malvino, Zeballos – A. Hernández (Felipe Conceiçao, 57.), Fleurquín, Amado (Luna, 67.), De Arrascaeta – I. Risso (Taborda, 57.), Callorda. Vezetőedző: Tabaré Silva.
Gólszerző: Pacheco (26., 36., 80. – a másodikat 11-esből), ill. Luna (90.).
Sárga lap: Novick, Cristóforo, ill. Fleurquín, A. Hernández, Taborda.


És a 37 éves, idősebb korára a támadósorból a középpályára visszahúzódott Tony Pacheco megmutatta, milyen egy igazi klasszis: ha már kevés a puskaporod, és szezononként csak egy-két nagy meccs van benned, azt ne a Cerro Largo, az El Tanque Sisley vagy Juventud de las Piedras ellen hozd ki magadból, hanem tartogast a bajnoki döntőre! Az év legfontosabb mérkőzésén Pacheco ezzel a triplával már a 8. uruguayi bajnoki címét nyerte nevelőegyesülete színeiben úgy, hogy előtte a rendes idényben összesen 3 gólt rúgott. Valahogy így csinálják a nagyok.

pen2.JPGA meccs hőse fürdik a dicsőségben (forrás: Montevideo Portal)

Ami igazából Konfigurációs Kupa, legalábbis Harmos Zoli nyelvbotlása (?) szerint. Tabárez kapitány még májusban kijelölt egy bővebb, 28-as keretet a Celeste előtt álló barátságos, vb-selejtező, illetve konfikupa-meccsekre, ezt szűkítette le a versenykiírás által előírt 23 főre. Íme:

Kapusok: Fernando Muslera (Galatasaray SK), Martín Silva (Olimpia), Juan Castillo (Danubio)

Védők: Andrés Scotti (Nacional), Diego Lugano (Málaga CF), Diego Godín (Atlético Madrid), Sebastián Coates (Liverpool FC), Martín Cáceres (Juventus FC), Matías Aguirregaray (Peñarol), Maximiliano Pereira (SL Benfica)

Középpályások: Álvaro González (SS Lazio), Álvaro Pereira (FC Internazionale), Egidio Arévalo Ríos (US Palermo), Diego Pérez (Bologna FC), Walter Gargano (FC Internazionale), Sebastián Eguren (Libertad), Cristian Rodríguez (Atlético Madrid), Gastón Ramírez (Southampton FC), Nicolás Lodeiro (Botafogo)

Csatárok: Luis Suárez (Liverpool FC), Edinson Cavani (SSC Napoli), Abel Hernández (US Palermo), Diego Forlán (Internacional)

Mint azt már sokan, sok helyen kifejtették, Tabárez az állandóság híve, a Maestro mostani kerete szinte megegyezik a 2011 nyarán Copa Américát nyert csapatéval (konkrétan két helyen változtatott: Mauricio Victorino helyett Aguirregaray, El Loco Abreu helyett Ramírez került be), az pedig szinte megegyezett a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon részt vett gárdáéval.

Ha számolunk egy átlagéletkort, akkor 28,13 jön ki a keretre, ami szerintem annyira nem vészes. A Celestével egy csoportba sorsolt Spanyolország átlagéletkora 27,52. Az viszont tény, hogy a tornára nevezett 184 focista közül az 1975-ös Andrés Scotti a legidősebb, és akad 19 U21-es korú játékos is a nevezettek között, míg az uruguayi válogatott legfiatalabbja a 22 éves Gastón Ramírez.

És még némi statisztikázás, ha nem bánjátok: a Konföderációs Kupán induló nyolc csapat kereteiben hány olyan futballista van, aki legalább 50-szeres válogatott?

  • Spanyolország: 11
  • Uruguay: 9
  • Japán: 7
  • Mexikó: 7
  • Olaszország: 5
  • Brazília: 2
  • Nigéria: 1
  • Tahiti: 0

A legjobb gólvágók pedig:

  • Spanyolország: David Villa (53), Fernando Torres (31), David Silva (18)
  • Uruguay: Diego Forlán (33), Luis Suárez (31), Edison Cavani (13)
  • Japán: Okazaki Sindzsi (32), Honda Keiszuke (14), Kagava Sindzsi (13)
  • Mexikó: Javier Hernández (32), Andrés Guardado, Giovani dos Santos (14-14)
  • Brazília: Neymar (20), Fred (11)
  • Olaszország: Alberto Gilardino (18), Daniele De Rossi (14), Andrea Pirlo (12)
  • Tahiti: Steevy Chong Hue (11)
  • Nigéria: senki... (sincs 10 felett)

Edinson Cavaniról, a bajnoki ezüstérmes SSC Napoli középcsatáráról szavak helyett beszéljenek a számok. Röviden az történt, hogy El Matador 26 évesen, a legjobb futballistakorban élete legeredményesebb idényét zárta (50/40). Akkora gratuláció nincs is, amekkorát ezért érdemel!

Teljesítménye a 20122013-as szezonban:

  • Serie A: 34 meccsen 29 gól (benne 3 mesterhármas az SS Lazio, az AS Roma és az FC Internazionale ellen)
  • Olasz Kupa: 1 gól (a Bologna FC ellen)
  • Olasz Szuperkupa: 1 gól (a Juventus FC ellen)
  • Európa Liga: 7 gól (benne egy mesternégyes az SSC Napoli–Dnyipro Dnyipropetrovszk 4–2-n)
  • Válogatott: 2 gól (Ecuador és Lengyelország ellen)
  • => Összesen tehát, a Londoni Olimpiát is beleszámítva, kerek 50 mérkőzésen 40 gólt ért el!

Fájdalom, de trófeát ezzel együtt nem nyert idén a Matador, szerzett viszont egy közepesen értékeset Álvaro González! Méghozzá az Olasz Kupát, ahol ráadásul nagy szerepe volt a döntőbe jutásban: a bajnok Juventus ellen az ő góljával szerezte meg a vezetést Rómában a Lazio. Az olasz fővárosban, 70 ezer néző előtt megrendezett döntőben az AS Roma ellen a bosnyák tréner, Vladimir Petkovics csak a kispadra ültette – már 1-0-s vezetésnél, a 84. percben küldte be.


Tata González az elmúlt három évben Lazio alapemberévé vált, nála több meccsen a csapatból csak két másik középpályás, Antonio Candreva és az argentin Cristian Ledesma lépett pályára a bajnokságban – igaz, Candrevához hasonlóan őt is gyakran lecserélte Petkovics mester: az olasz válogatott középpályás 13-szor, González 12-szer jött le idő előtt a pályáról (ugyanígy járt a brazil irányító középpályás, Hernánes is). 2010 nyarán 2 millió eurót adott érte a Lazio a montevideói Nacionalnak – minden (euro)centje megérte. Három szezon alatt 111 meccsen segítette a Laziót, és bár sosem volt egy nagy gólvágó – mindössze 6 találatnál jár a római csapat színeiben –, mezőnyben rendkívül hasznosan futballozik.

Éppen úgy, ahogy ezt a középső középpályás Diego Pérez teszi. A Bologna FC légiósa 33 évesen a csapat legidősebb alapembere, ebben a szezonban 2 gólpassza mellett 8 sárga és 1 piros lapot gyűjtött. Kemény legény... Amióta Bolognában játszik, három idény alatt összesen 83 meccsen 36 sárgát érdemelt ki. A Serie A-ban végül a vert mezőnyben végzett a csapata, de úgy, hogy az utolsó 10 bajnoki meccsükből csak egyet nyertek meg – és még így is be tudtak futni a 13. helyre. Ha nem eresztenek le ennyire a végén, akár az első tízbe is beverekedhették volna magukat.


Kontrasztnak azért mutatok egy olyan uruguayi légióst, akinek nem igazán megy a szekér Olaszországban: Rubén Olivera ősszel a Fiorentinában, tavasszal a Leccében focizgatott – azért fogalmazok így, mert El Pollo összesen 9 bajnokin játszott, de 90 percet ezekből is csak kétszer. 2002 nyarán 3,5 millió euróért vette meg a Juventus a Danubiótól, azóta összesen 111 olasz bajnokin játszott, 12 rúgott góllal, viszont 30-nál is több sárga lappal és 5 pirossal. (Emlékeztetőül: ennyi meccset Tata González három idény alatt hozott össze.)


Akik még a most véget ért szezonban említésre méltót alakítottak:

  • Britos, Miguel (hátvéd, 27 éves, SSC Napoli) – 26 meccs
  • Sosa, Christian (hátvéd, 28, AS Cittadella) – 38 / 2 gól
  • Granoche, Pablo (csatár, 29, ősszel Padova, tavasszal AC Cesena) – 40 / 6
  • Polenta, Diego (védő, 21, AS Bari, a Genoa CFC-től kölcsönben) – 36 / 1
  • Suracco, Juan (középpályás, 25, Modena FC) – 29 / –

süti beállítások módosítása