Ma uruguayi téma van a Napi Focivilágban, egészen pontosan a Meccsek a múltból rovatban, úgyhogy én külön nem is írok erről, legyen elég mára az. Legalább van időnk kicsit szusszanni és verset olvasni – az újak kedvéért (sokan vannak, figyelem ám, a hónap végére minimum triplázunk a februári eredményekhez képest!) jelzem, hogy volt már itt egy szép, megható darab Jékely Zoltántól, tessék pótolni a lemaradást.

Forrásom Kocsis L. Mihály A halál kapujában című, 1986-ban megjelent remek könyve.

A labda ugyebár: kerek és gömbölyű. Labda, labda, labda. A bőrgolyó. Semmivel pumpált gömb.
Egy darab levegő.
Labda. Amit
Rúgni kell, fejelni kell, fogni kell, dobni kell, látni
kell, várni kell, vágni kell
passzolni, csúsztatni, továbbítani, sarkalni
rajtolni rá és elcsípni
megszerezni, mindenáron megszerezni
birtokolni
élesen sarokra fejelni
szélről, sarokról beadni
szeretni, szeretni
LABDA

Cromwell összerugdalt feje,
ellenségünk összerugdalt feje,
minden ember összerugdalt feje
ó, labda, labda, labda
mely száll, mint Rilke verse
csoport-ura labda, te!
közénk, közénk, közénk
lábak között, testek között,
csontok, húsok között
mely érverés és lüktetés
és élő nyersanyag
S a gól, az istenadta gól,
a gólvonal, és bent a háló ölén,
ó, hátgerinc, a kéz magasban fent,
a gól, a gól, a gól,
a győzelem.
Igen.
Az élet így üzen nekünk
kik itt vagyunk,
te labda, labda, bőrgolyó,
te kedves,
kit végül itt hagyunk
 

(Megjegyzem, aki itt jobbra néz, láthatja a keresés mezőt - úgy mondjuk szépen uruguayiul, azaz spanyolul, hogy Buscar -, mindig is volt, csak feljebb tettem a sablonban. Be lehet írni, hogy szex. Fog adni eredményt.)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.