Nézzük át együtt, hogy áll a jelenlegi legjobb uruguayi focisták pályafutása!

Kezdjük rögtön a Franciaország elleni meccs legjobbjával, Fernando Muslerával. A Celeste első számú kapusa jelenleg a Galatasaray SK alkalmazásában áll, az isztambuli klub 2011 júliusában 12 millió eurót fizetett érte az SS Laziónak - ezzel minden idők legdrágább kapusa lett a török bajnokságban. Még így is jó vásárt csinált vele a Galata, Muslerával a kapuban mindkét, azóta lejátszott idényben bajnok lett az egyesület, és begyűjtötte a 2012-es Török Szuperkupát is. Muslera idén a Bajnokok Ligájában is kitett magáért, miután ősszel a csapat továbbjutott a H csoportból a Manchester Uniteddel együtt, a legjobb 16 között meglepetésre lenyomta a Schalke 04-t - a nagy menetelést csak a Real Madrid tudta megállítani a következő körben. A kapus szerződése még 3 évig érvényes a törökökkel, ezalatt évente 2 millió euró üti a markát.

Míg Muslera jó érzékkel váltott klubot, a csapatkapitány Diego Lugano bizony nagyon melléfogott: a Paris Saint-Germain borzasztó választás volt, másfél év alatt mindössze 9 francia bajnoki meccsen kezdett. Idén tavasszal már a Málaga CF-ben játszott kölcsönben, de ott sem sokkal jobban, jövője bizonytalan.

A nála 5 évvel fiatalabb Diego Godín viszont remek idényeket tudhat maga mögött: az Európa Liga előző kiírását megnyerte az Atlético Madriddal, a most véget ért szezonban pedig szenzációs futballt bemutatva a 3. helyre vezérelte a Matracosokat – egy olyan bajnokságban, ahol az FC Barcelona és a Real Madrid szerepel, konkrétan ez a maximum. Godínnál több meccset csak a kapus Thibault Courtois játszott a csapatban, a középhátvédnek ráadásul még egy gólra és két gólpasszra is futotta a védőfeladatok ellátása mellett. Le a kalappal!

Godín tavaly nyár óta együtt játszik Madridban Cristian Rodríguezzel, aki a hasznos csereember státuszból valahogy nem tud kitörni, de ebben a minőségében is hathatósan segítette az Atlétit: 33 bajnokin kapott szerepet, ebből 21-szer csereként, egy gólt és egy gólpasszt ír a neve mellé a statisztika – Cebolla néha azért még a spanyol védőket is megríkatja...

A franciák ellen gólpasszt adó Maxi Pereira nem az a job-hopper típus, 2007. óta stabilan az SL Benficát szolgálja, ez a tavasz azonban kész horror volt számára: a Sasok másodikak lettek a portugál bajnokságban, miután az utolsó előtti fordulóban kikaptak 2-1-re a bajnok FC Portótól, Maxi ráadásul öngólt vétett ezen a létfontosságú meccsen. A csapat elvesztette az Európa Liga döntőjét a Chelsea FC ellen, de jobbhátvédje nélkül, mert ő a Fenerbahce elleni elődöntő mindkét felvonásán begyűjtött egy-egy sárga lapot, így eltiltották a fináléban való szerepléstől. Maradt még a Portugál Kupa, legalább azt megnyerhették volna, de nem: a 80. percig 1-0-ra vezetett a csapat, aztán jött egy 3 perces rövidzárlat, a Vitória Guimarães pedig megfordította a meccset, 2-1 oda. Borzalom.

A harmadik hátvéd, Martín Cáceres azért így 26 évesen már kezd kiöregedni a fiatal tehetség kategóriából, mégis utoljára a 2007–2008-as szezonban fordult elő, hogy alapemberként végigjátszott egy idényt az aktuális csapatában. Azóta az FC Barcelonánál, a Sevilla FC-nél és most a Juventus FC-nél is kiegészítő játékosként veszik számításba, az elmúlt két idényben összesen 31 bajnoki meccsen kezdett. Igaz, trófeahalmozáshoz nagyon megfelel ez az élklubnál vagyok csere stratégia: Cáceres egyszeres spanyol, kétszeres olasz bajnok, megnyerte a spanyol Király-kupát, az olasz Szuperkupát és a 2008–2009-es Bajnokok Ligáját – úgy, hogy a teljes egyenes kieséses szakaszt és persze a döntőt is az FC Barcelona kispadján ülte végig. Szerződése 2016-ig érvényes az aktuális olasz bajnokcsapattal, sok-sok érem és kupa vár még rá.

Teljes a boldogság: jobb oldalt alul Muslera, felette a visszafogott Cebolla Rodríguez, mellette balra Coates, a Copa Américát természetesen a csapatkapitány Diego Lugano emelgeti, lent Luis Suárez a gólkirálynak járó trófeáját szorongatja - őt meg Mauricio Victorino.

Hogy a 22 éves Sebastián Coatesra mi vár a Liverpool FC-nél, azt már egy tehetségesebb jóstól kéne megkérdezni. Ebben az idényben mindössze 5 meccsen lépett pályára a Premier League-ben, abból is háromszor csereként. A Vörösöknél a középhátvéd posztján a dán Daniel Agger és a szlovák Martin Škrtel kirobbanthatatlan, Coates a veterán Jamie Carragher visszavonulásával is csak a harmadik lesz a rangsorban. Szerződése még hosszú évekre a Liverpoolhoz köti, akkor sem szabadulhatna könnyen, ha akarna.

Ennyi mára elég, holnap a középpályásokkal folytatjuk!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.