Komoly városi rangadót nyert a hétvégén a PAOK Szaloniki csapata a helyi rivális Iraklisz ellen. A bombagólt szerző portugál Vieirinha mellett végigjátszotta a mérkőzést a spanyol focit kedvelők számára biztosan ismerős védekező középpályás, Pablo García. Az ő portréja következik.

1977. május 11.; középpályás; Celta Vigo; 64/3

Teljes neve Pablo Gabriel García Pérez. Diego Luganóhoz hasonlóan Canelonesben látta meg a napvilágot, keménységben sem marad el a válogatott csapatkapitányától… Robusztus védekező középpályás, 186 centi, 73 kiló, az uruguayi labdarúgás emblematikus figurája. A fővárosi Wanderers színeiben mutatkozott be az élvonalban, hatalmas tehetségnek tartották. 1997-ban a korosztályos válogatottal világbajnoki ezüstérmet szerzett, majd decemberben a felnőttekkel negyedik lett a Konföderációs Kupán.

Az Atlético Madrid hozta át Európába, de a Matracosonál eleinte csak a B-csapatba fért be. A válogatottból viszont ezalatt sem szorult ki, három mérkőzést játszott végig az 1999-es Copán ezüstérmes gárdában (a döntőn nem lépett pályára). A helyzet klubszinten azután változott, hogy a fővárosiak kiestek az élvonalból – de miután első próbálkozásra éppen lecsúsztak a feljutásról, nagy meglepetésre az AC Milan hívta soraiba a védekező középpályást. A Serie A-ban csak öt találkozón szerepelt milánói színekben, a 2001–2002-es szezont már a Veneziában játszotta le. Az újonccsapat csont nélkül zuhant ki az első ligából, Pablo García pedig ismét váltott: a világbajnokság után (melyről egy percet sem hiányzott, és a selejtezőiről is csak elvétve) a CA Osasuna játékosa lett. Amikor rögtön az első fordulóban gólt szerzett a Villarreal CF ellen, biztosan kevesen gondolták Pamplonában, hogy következő bajnoki találatára több mint egy évet kell várni…

Persze labdaszerző középpályásként nem is a kapu veszélyeztetése az elsődleges feladata, de tény, hogy a Primera Divisiónban legközelebb 2003 szeptemberében talált be, igaz, az egy győztes gól volt hazai pályán egykori csapata, az Atlético Madrid ellen (a későbbieket figyelembe véve nem haszontalan megjegyezni, hogy a szezon második felében a Real Madrid idegenbeli 3-0-s legyőzéséből is góllal vette ki a részét). Az Osasuna abban a három idényben, amelyben az uruguayi a csapatot erősítette, rendre a táblázat második felében végzett, egy sikert azonban mégis meg tudunk említeni: 2005-ben az együttes kupadöntőt játszhatott, és bár azt végül elbukta, kiléphetett a nemzetközi porondra – Pablo García a fináléban leginkább azzal tűnt ki, hogy a félórás hosszabbítás végén a kiállítás sorsára jutott.

Ez volt az utolsó „akciója” a klubnál, az év nyarán ugyanis a Real Madrid szerződtette válogatottbeli társával, Diogóval együtt. Nem zártak éppen sikeres idényt, a bajnoki ezüstérem az FC Barcelona mögött, valamint a Bajnokok Ligájából való viszonylag korai kiesés egyértelműen kudarcként lett elkönyvelve Madridban – a középpályás rendre lehetőséget kapott mindkét sorozatban, de inkább durvaságaival tűnt ki a királyi gárdából.

Nem is maradhatott a spanyol fővárosban, a legutóbbi idényt kölcsönben a Celta Vigóban kezdte, itt pedig már harmadszor esett meg vele, hogy aktuális klubja kiesett az élvonalból. A 2007–2008-as szezonban, ismét kölcsönjátékosként, az újonc Real Murciával próbálja meg a bennmaradás kiharcolását. A venezuelai tornán összesen bő tíz percet hiányzott, a Mexikó elleni bronzmérkőzésen cserélte le Tabárez kapitány, akinél ugyanúgy alapember a válogatottban, mint az utóbbi évtizedben szinte mindig. A házigazdák ellen a negyeddöntőben hatalmas és egyben nagyon fontos gólt szerzett.

A brazilok elleni elődöntőben az ő lábában volt a továbbjutás – ott is maradt, a kapufát találta el.

A Murciával is fájóan simán esett ki a spanyol első osztályból, aztán 2008 nyarán már csak elköszönni ugrott be a Real Madrid öltözőjébe. Görögországba, a PAOK Szaloniki együtteséhez szerződött, amit azóta is hűen szolgál. Részese a klub nagy megújulásának, aminek emblematikus figurája az elnök, Teodorosz Zagorakisz, aki 2007-es visszavonulásáig maga is védekező középpályást játszott – a 2004-es Európa-bajnokságon őt válaszották a torna legjobbjának. A PAOK ma este egy Dinamo Zagreb elleni döntetlennel már kiharcolhatja a továbbjutást az Európa Liga D csoportjából - a jó szereplésnek természetesen Pablo García is részese, négy mérkőzésen két gólpasszt jegyez a sorozatban. Nagyon szeretik Szalonikiben, harcos játékstílusa mára Görögországban is legendássá vált.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.