Forrásom Ocsovai Gábor 1969-ben megjelent, Micsoda gólok! című nagyszerű könyve. A képeket a www.sportmuzeum.hu-n találtam.

Egyetlen gólért senkit sem ért még olyan tisztesség, mint az egykori dél-amerikai csatárhírességet, Scaronét. Az 1928-as olimpia futballtornájának megismételt döntőjében az ő góljával nyertek az uruguayiak, s ezért azt a jobb lábas futballcsukát, amelyről a sorsdöntő labda a hálóba röppent - múzeumban helyezték el...

Utóbb nyugodtan odatehettek volna mellé egy másikat. Ez is jobblábas csuka volt, viselője ugyancsak jobbösszekötő: Takács II József. Ha nem is uruguayi színekben, de uruguayi földön lőtte ő is élete nagy "dugóját". Hogy mindjárt neki adjam át a szót:

- 1929. július 21-én Montevideóban az "uru" válogatottal, a kétszeres olimpiai bajnokkal játszott a Ferencváros. Lényegében azzal a csapattal, amely egy évre rá világbajnok is lett. A mérkőzés napján izgatottan böngészgettük a helyi lapokat, és tolmáccsal fordítgattuk az uruguayi játékosok nyilatkozatait.

 

 

 

 

 

 

 

A Fradi dél-amerikai túracsapata 1929-ben (Állnak balról: Fuhrmann, Berkessy, Takács I., Turay, Toldi, Kovács, Takács II., Becsei, Táncos, Bukovi, Kohut; Ülnek: Lyka, Szedlacsek, Rázsó, Angyal, Hunyady, Papp)

Természetesen mindannyian hazai győzelmet tippeltek. Ballesteros kapus személy szerint rólam beszélt. Hiába vagyok én Magyarországon gólkirály - hencegett -, neki ugyan nem tudok gólt rúgni! Túravezetőnk, Szigeti Imre elnök, akit nyilván bosszantott a dolog, és fel is akarta piszkálni a harci kedvemet, megkérdezte tőlem: "Na Józsikám, mi a véleményed?" Kitérően válaszoltam: "Ez úgy van, hogy a kapusnak nagy a kapu, a csatárnak meg kicsi - szóval majd eldől, majd meglátjuk..."

- Harmincezres közönség előtt játszottuk a meccset, ebben az összeállításban: Amsel - Hungler, Papp - Fuhrmann, Bukovi, Obitz - Rázsó, Takács II, Turay, Toldi, Kohut. A kezdőrúgást a köztársaság elnöke végezte el. Nagyon ment nekünk a játék, félidőben már 3:0-ra vezettünk, és nem is egy, hanem két gólt rúgtam Ballesterosnak, a nagylegénynek. A másodikat nem felejtem el soha. Meredek átadást kaptam, villámgyors mozdulattal, finoman elhúztam a labdát két védőjátékos mellett, és jól eltalált lövéssel a felső sarokba bombáztam.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelenet a világszenzációt jelentő FTC-Uruguay (3:2) mérkőzésről

- A 3:2-es világraszóló győzelmünkkel végződött mérkőzés után Ballesteros nem tudta elviselni a szégyent, a vereséget. Annyit ismert csupán el a banketten, hogy a Ferencváros jól és ötletesen játszott. Az én nagy gólomról azt mondta: csodálkozva nézte, milyen könnyen kígyózom át két védőjátékosuk között, és amikor már megcéloztam a kapuját, akkor is egyfolytában csodálkozott...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.